MLSZ szurkolói iroda
hivatalos honlapja
Főoldal

Közlemények

A szurkolói közösség aggályai a 2011 CIV. törvénnyel kapcsolatban

Forrás: Bán Zsuzsa, 2011-10-10 (15:12)

Adatnyilvántartás: rendőrség az eltiltottak és a kitiltottak adatait kezeli oly módon, hogy nyilvántartja nevét, születési helyét idejét, anyja leánykori nevét. A jegyekre, bérletekre viszont név, születési hely idő, valamint lakcím kerül. Miért nem egyezik meg a rendőrségi adatnyilvántartással?

A törvény alkotása során az hangzott el, hogy a klubok által kibocsátott klubkártya nem a biztonságot szolgálja, -így nem is kötelező- hanem különböző kedvezményekre jogosít. A végszavazásnál mégis az került a törvénybe, hogy a klubok kötelezően előírhatják klubkártya kiváltását, amely személyazonosításra alkalmas. Ez ellen tiltakoznak a szurkolók, ugyanis ez már valóban nem a biztonságot szolgálja, hanem kizárólag egy-egy klub ismeretlen célú adatgyűjtését.

A törvény nem határozza meg a mérkőzésre odautazás és távozás térbeli és időbeli hatályát. Nem tudni, hogy ez csak a szervezetten érkezőkre illetve távozókra vonatkozik, vagy egy-két embernél hogyan állapítható meg a mérkőzéssel való összefüggés.

A törvény szerint a rendező három órán keresztül visszatarthatja azt a személyt, akit felszólított a rendezvény elhagyására és személyazonosságának igazolására, de a személy ezt megtagadta. Mindezt teheti akkor, ha a helyszínen működik képfelvevő eszköz. Nem derül ki a törvényből, mi történhet abban az esetben, ha nincs képfelvevő eszköz? Irreálisan hosszú az idő!

-A törvény meghatározza, hogy mikor kerülhet sor kitiltásra, gyakorlatilag minden rendbontással, nézőtéri erőszakkal kapcsolatos kérdéskört igen szigorúan rendőrségi illetve bírósági hatáskörbe utal. Ezek után mi értelme van az eltiltás fogalmának, illetve mikor kerülhet sor eltiltásra. Ezt nem határozza meg a törvény, de gyakorlatilag az eltiltás fogalma értelmét vesztette, törölni kellene.

Az új 2011. évi XXIV. Törvény módosítja a vagyonőrök jogállását, s ennek alapján jutnak a rendezők olyan jogosítványokhoz, amely közhatalmi jogosítvány. Ezzel egyetérteni nem tudunk.

Az új szabályozás tehát a vagyonőrnek más jogalanyokéhoz képest többletjogosultságokat biztosít, amikor a jogos önhatalom keretein kívül is intézkedési lehetőséget ad. Minden jogszerű kényszer, ami nem az érintett hozzájárulásán vagy a jogos önhatalmon alapul, az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenység. A vagyonőr ezen közhatalmi jogosultságai azonban kizárólag a vagyonőr és a megbízó közötti szerződésből fakadnak, mely szerződésben egyik fél sem lát el közfeladatot. A jogállamiság és a jogbiztonság nem engedheti meg, hogy ilyen többletjogosítványra való jogosultság keletkezzen egy polgári jogi jogviszonyból, hogy a közhatalmi feladatokat ellátó állami szervezet mellett megjelenjen egy bármilyen csökkentett mértékű jogosultságokkal is rendelkező, de eredendően magán rendőrség.

A vagyonőr ilyen közhatalmi jellegű jogosítványaihoz az Alkotmány 2. § (2) bekezdése alapján demokratikus legitimáció szükséges. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint: „[a] közhatalom gyakorlásának [...] alkotmányos feltétele, hogy arra demokratikus legitimáció alapján kerüljön sor. […] Eszerint a népszuverenitásra épülő rendszerben a hatalmi ágak lehetnek önlegitimálók, ha közvetlen választáson alapulnak. A másik út a közhatalom elnyerése valamely más hatalmi ág közreműködésével; a hatalomnak azonban ekkor is, ezen a láncolaton keresztül visszavezethetőnek kell lennie a szuverén néphez. [38/1993. (VI. 11.) AB hat. ABH 1993, 256, 262.] […] Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható. Ezért tekinthető demokratikusan legitimáltnak a Kormány és az államigazgatási szervezet is.” [16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 146.] A vagyonőrök tekintetében ilyen láncolat nincsen, a vagyonőri jogállást a megbízó és a vagyonőr közti polgári jogi szerződés keletkezteti.

Kikerült a törvényből, hogy a Minősítő Bizottságba  szurkolói képviselő legyen. Pedig a mérkőzések minősítését a szurkolók ismerik a legjobban.

Továbbá javasoljuk, kerüljön be a törvénybe, vagy legalább a kormányrendeletbe, hogy a biztonságban részt vevők tevékenységét egy az érintettektől független háromfős társadalmi bizottság ellenőrizze.