MLSZ szurkolói iroda
hivatalos honlapja
Főoldal

Közlemények

SZURKOLÓI Iroda véleménye a szurkolói kártyáról

Forrás: Bán Zsuzsa, 2011-10-10 (15:30)

A Szurkolói Iroda véleményét, ezzel kapcsolatos javaslatait kifejtette a „huligántörvénnyel” kapcsolatos észrevételei között.
Valamennyi szurkolótábor egyértelműen elutasítja a szurkolói kártya bevezetését, és kizárólag, az önkéntességen alapuló, kedvezményeket biztosító klubkártya létét fogadja el.
Magyarországon, ma kizárólag a Ferencvárosnál létezik szurkolói kártya, amelynek negatív tapasztalatait közreadjuk.

Szurkolói kártya tapasztalatai a Ferencvárosnál


Az FTC Labdarúgó Zrt. a 2009/2010 bajnoki év tavaszi szezonjában vezette be a szurkolói kártyát. A kártya bevezetésének célja az volt, hogy az MLSZ által szurkolói rendbontás címén kiszabott büntetések mértéke csökkenjen, valamint a „randalírozók” kiszoruljanak a lelátóról.
A stadionba való belépéshez kötelezővé tett kártya azonban nem érte el célját,  mert a nézőszám csökkenéséhez vezetett, s pont abban a szegmensben, akiket minden klub szeretne becsalogatni, s hosszabb távon bérletessé tenni. Több felmérés alapján kiderült, hogy azok a családok, akik csak alkalomszerűen, egy-egy mérkőzésre látogatnának ki, vagy vidékről, a határon túlról érkeznének, nem tudnak, esetleg nem is akarnak szurkolói kártyát váltani. Az érdeklődő külföldi turisták pedig, ki is vannak zárva a kártyaigénylésből, annak nehézkes, bürokratikus mivolta miatt. A közép-korosztálynál a tisztázatlan adatvédelem komoly visszatartó erő.

A szurkolói kártya kibocsátásánál az FTC Labdarúgó Zrt.-nek a 2009. évi LXXXIV. törvény alapján, -amely módosítja a Sporttörvény idevonatkozó passzusait-  kellett volna eljárnia, azaz „ A belépőjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényekre ezekkel jogosult személy nevét, születési helyét és idejét  továbbiakban: TERMÉSZETES SZEMÉLYAZONOSÍTÓ adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező vagy sportszervezet annak érvényességét követő 24 óráig nyilvántartja.”

Ezzel szemben, személyi igazolvány másolatot őrizve, fényképes kártyákat bocsátott ki, amely SZEMÉLYES ADATOKAT tartalmaz.

Tisztázatlan, hogy a személyes adatokat ki kezeli, milyen jogosítvány alapján, s ez miként felel meg az  1992. évi LXIII. adatvédelmi törvénynek, különös tekintettel e törvény 31/A. (1) bekezdésében foglaltaknak.

Technikailag a szurkolói kártya bevezetésénél, a meglevő, elavult beléptető rendszerbe került a leolvasó, ami még tovább rontott a beléptetés lassúságán. A kártyára nyílik a beléptető rendszer, s az érvényes belépőjegyet, vagy bérletet a gyakorlatban nincs is idő vizsgálni. Ebből a hibából adódik (tehát abból, hogy a jegyet nem nézi a leolvasó), hogy egyes kedvezmények igénybevételéhez meg kell őrizni a jegyet és bemutatni.

A szurkolói kártyát a szervezett szurkolói csoportok kiváltották, tehát a „problémásnak” ítélt emberek azóta is jelen vannak a lelátón, s szembetűnő, hogy az oldallelátón vannak a szimpatizánsok kevesebben.

Mindezeken túl a magyar labdarúgásban így, kizárólag a Ferencvárosnál, és kizárólag a hazai szurkolóknak bevezetve a szurkolói kártyát, diszkriminatív, és sérti az egyenlő bánásmód elvét is.

A mai magyar labdarúgásban valamennyi NB 1-es csapatnál kötelezővé tenni a szurkolói kártyát ésszerűtlen és káros lenne, mivel először megfelelő létesítményi háttér kellene, ahova modern beléptető- és ehhez tartozó korszerű számítógépes rendszereket kellene telepíteni, amelyekkel megoldható a névre szóló jegy, személyi igazolvány vagy útlevél szám rögzítésével, ahogy az Európában is elfogadott.
Érthető az az elvárás is, hogy legyen azonosítható az, aki a lelátón randalírozik, ennek a kívánalomnak eleget tesz a névre szóló jegy a fenti adatok rögzítésével, s ezt a munkát tovább segítené a labdarúgás színvonalának emelkedése is.

A szurkolói kártya egy negatív pótcselekvésnek a terméke, ami semmi másra nem alkalmas, mint az átlagnéző elriasztására.

Ha a nemzetközi tapasztalatokat nézzük, akkor is megállapíthatjuk, hogy a szurkolói  kártyának nincs létjogosultsága. Az MLSZ –a tavalyi évben-  elhozta Magyarországra Európa legjobb biztonsági szakembereit az általa szervezett konferenciára. A legjobb szakemberek egyike, az Egyesült Királyság belügyminisztériumának képviselője David Bohannan határozottan kijelentette, hogy Angliában nincs szurkolói kártya, a klubok és a szövetség nem regisztrálják a szurkolókat. Angliában is - ahogyan idehaza is - a legfőbb cél az volt, hogy minél több nézőt csalogassanak be a stadionokba. Ezzel a céllal ellentétes az, ha különböző adminisztratív akadályokat állítanak a nézők számára a jegyek, bérletek megvásárlásához. Angliában az elért pozitív eredményeket nem a szurkolói kártya bevezetése hozta meg, hanem a hatóságok és az igazságszolgáltatás hatékony fellépése. Ugyanez mondható el Németországról is.
Olaszországban viszont a 2010. őszétől bevezetett kártyarendszer az erőteljes szurkolói ellenállás mellett jelentős nézőszám-csökkenést eredményezett. Rómában mind az AS Romanál, mind pedig a Lazio-nál több mint tízezerrel esett az átlag-nézőszám, illetve a bérletesek száma.  A legtöbb mérkőzésre, az idegenbe utazó csapatot csak a szurkolói kártyával rendelkező szurkolók kísérhetik el. Ezt a rendszert a hazai csapat szurkolói segítségével rendszeresen kijátsszák a vendégszurkolók, akik így a hazai nézők között tekintik meg a mérkőzéseket. Így a céljával épp ellentétes hatást ért el a kártya.

Szinte mindegyik csapat szurkolótáborán belül súlyos ellentéteket szított a kártya kiváltása, illetve bojkottja. A szervezett szurkolói csoportok létét fenyegeti az új szabályozás, ezért a szurkolók megrendezték az olasz futball temetését is.

A kérdés vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a labdarúgás a nézők szórakoztatására szolgáló tevékenység. Nézők nélkül nincs jó futball. Ezért a labdarúgásnak, mint a szórakoztatóipar részének ki kell szolgálnia a nézők igényét. Ezt az iparágat a belépőjegyeket megvásárló közönség, és a televízió nézői tartják fenn. Nem szolgálja a nézők érdekét különböző adminisztratív akadályok létesítése, amely nemhogy segítené, hanem megnehezíti a nézőszám növekedését. Ha és amennyiben a szurkolók többsége nem szeretne szurkolói kártyát, akkor a sportág érdekeivel kifejezetten ellentétes egy ellenállásba ütköző felesleges és költséges beruházás megvalósítása.